Elfogadta az Európai Bizottsággal egyeztetett igazságügyi csomagot a parlament
A törvény június 1-jén lép hatályba.
A törvény június 1-jén lép hatályba.
Nemcsak az Országos Bírói Tanács hatáskörét növelik, hanem a Kúria elnökének hatalmát is jelentősen gyengítik. A tét nem kicsi: a helyreállítási alap pénzei csak akkor érkeznek meg, ha az Európai Bizottság megfelelőnek tartja a most nyilvánosságra hozott módosításokat.
Ha azt akarja a kormány, hogy csilingeljen az uniós kassza, vállalnia kell a kockázatot, hogy akár az elsikált korrupciós bűncselekmények ügyében is újrainduljon a nyomozás. Az ennek érdekében novemberben hozott módosításokat azonban az Európai Bizottság kevésnek találta.
Úgy tűnik, nem volt elég az eddigi 17 vállalás, a magyar kormány kénytelen volt újabb engedményeket tenni az Európai Bizottságnak, hogy megérkezzenek az uniós pénzek, ezúttal a helyreállítási alap forrásai. A kiszivárgott részletek szerint éppen azoknak a szabályoknak a módosítását vállalná, melyeket a NER korábban azért vezetett be, hogy uralma alá hajtsa a bíróságokat. A kormánymédiában hetek óta támadott Országos Bírói Tanács erősödhet, és még jobban ellenőrizheti a kormányhoz lojális Varga Zs. András kúriai elnök hatalmát.
Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége szerint félelmet akarnak kelteni azokban, akik velük tárgyalnak.
A Kúria elnöke nem támogatta az eredeti közlemény kiadását sem, és „visszatetszőnek” nevezte a kísérletet.
A kormánysajtónak akkor nem volt problémája, amikor Handó Tünde találkozott a Donald Trump által kinevezett amerikai nagykövettel, most viszont ezt politizálásnak tartják.
Miután a Kúria elnökének kinevezési gyakorlata már Brüsszelnek is szemet szúrt, Varga Zs. András a testület bíráival utólag legitimáltatná kétes szabályosságú döntéseit. Az Országos Bírói Tanácsnál is bepróbálkozott, hogy a testület vizsgálja felül a vezetői kinevezések szabályosságát megkérdőjelező határozatát, de lepattant róluk. Az OBT ugyanis kedden kimondta, nem tartozik hatáskörükbe egy hűségesküvel felérő állásfoglalás kiadása.
Négy civil szervezet szerint a Kúria elnökének nem tetszik, hogy az Országos Bírói Tanács olyan etikai kódexet állított össze, amelyben rögzítik, hogy a szakmai kérdésekben szabadon elmondhatják a véleményüket.
A hatalomhoz lojális vezetők térnyerése egyre inkább érezteti hatását az igazságszolgáltatásban.
Vasvári Csaba szerint ha igaz az, hogy Schadl György el akart mozdítani egy bírót és Tatár-Kis Péter ezért nem hajtotta el, az szintlépést jelent.
Polt Péter legfőbb ügyész bizalmasa, a szakmai körökben elismert, de bíróként sosem dolgozott Varga Zs. András kerülhet a legfelső bírói testület élére. Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága már meghallgatta őt, és ahogy azt borítékolni lehetett, elnyerte a kormánypárti többség támogatását.
A következő kilenc évben Senyei György Barna az Országos Bírósági Hivatal elnöke.
Senyei György Barna meghallgatásán meggyőzte az Országos Bírói Tanács tagjait jövő héten már meg is választhatja a Parlament.
Tovább gyűrűzik a Handó Tünde búcsúztatására írt levél keltette botrány. A Magyar Bírói Egyesület (MABIE) a honlapján tette közzé, hogy elhatárolódnak a levéltől.
A köztársasági elnök Senyei György Barna bírót javasolta az Országos Bírói Hivatal elnöki posztjára.
A Fidesz Handó Tündét jelölte Stumpf István korábbi alkotmánybíró megürülő helyére, akit meg is választott az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság.
Az Európai Bírói Egyesület (EAJ) elnöke konkrét intézkedéseket vár az Európai Bizottság távozó elnökétől.
Az uniós forrásokhoz való hozzáférés reményében a kormány olyan civil szervezetekkel is egyeztetett, akikkel normális esetben szóba sem állna.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) a tervezet egyik érintettje.